Nemsokára teljesen adósságmentesek leszünk

Írta: Bernd Freytag és Holger Paul, idő: 2009-12-01 15:29:50 – Hír

Interjú Gerd Finkbeiner úrral
Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2009. november 13.

Miután a Heidelberg-gel folytatott egyesülési tárgyalások megszakadtak, a manroland-nak is új lehetőségeket kell keresnie. A helyzet 2010-ben is nehéz lesz, de a cég úgy gondolja, jól fel van fegyverkezve, hogy megbirkózzon a feladataival.

Finkbeiner úr, a nyomdagép-gyártók az eddigi legnagyobb válságukat élik át, az iparág veszteségekkel és fölösleges kapacitásokkal küzd, a manroland pedig kiszállt a Heidelberggel történő fúzióról folytatott tárgyalásokból. Mennyire súlyos a helyzet?

Valóban nagyon nehéz a helyzet. Ez év első kilenc hónapjában az eladásaink 32%-kal csökkentek 850 millió Euróra, ez mindent elmond. Ugyanakkor az előző évek operatív eredményei pozitívak voltak, és fel vagyunk készülve a nehéz időkre.

Nem kellett felhasználniuk az összes pénzüket a pénzügyi befektetőik által felhalmozott adósságok visszafizetésére?

Amikor a MAN eladott bennünket az Allianz Capital Partners-nek (ACP) 2006 júliusában, akkor köztudottan a vételi ár 654 millió Euró volt, ebből 380 milliót hitelből fedeztek. Ezt az adósságot 125 millióra csökkentettük és nettó bázison éppenséggel adósságmentesek voltunk 2008 végére. Nemsokára teljesen adósságmentesek leszünk.

Hogyan érik ezt el?

Tulajdonosaink megemelik a jegyzett tőkét, hogy a maradék kölcsöntőkét visszafizessék.

Ez azt jelenti, hogy az Allianz ismét kockázatot vállal, hogy a manroland-ot vonzóbbá tegye egy későbbi eladáshoz?

Így is értelmezheti.

Természetesen ezzel kamatot takarítanak meg. Mennyi lesz a veszteségük idén?

Nem publikálunk eredmény adatokat.

Mi történik most, hogy a Heideldruck-al megszakadtak a tárgyalások? Nyitottak egyéb fúziós megállapodásokra? A manroland-ot többször összefüggésbe hozták a Shanghai Electric-el.

Az utóbbi 15 évben különböző felvásárlások és fúziók mindig napirenden voltak. Manapság az ágazat konszolidációjának nincs alternatívája. Meg kell vizsgálni, mi illik össze értelmesen. A Shanghai Electric-el azonban nem tárgyaltunk.

A manroland képes egyedül a túlélésre?

Nyilvánvalóan. Az ACP alatt végrehajtott fejlesztések segítettek az előrehaladásban.
Azt is szeretném azonban elmondani: az iparág helyzete nehéz, és mi német cégek abban a különleges helyzetben vagyunk, hogy három nagy gyártóval vagyunk képviseltetve a világpiacon. Oda kell figyelnünk, hogy ezt az előnyt ne játsszuk el. A múltban talán túl sokszor használtak kartelljogi meggondolásokat védekezésül, hogy a további tárgyalásokat kikerüljék.

Ez azt jelenti, hogy Ön egy bel-német összefogást helyeselne?

Saját magunk tervezünk, amit a pozíciónk meg is enged.

De értelmes dolog volna az egészen nagy cégek fúziója?

Erre hiba lenne általánosságban válaszolni, minden esetet egyenként kell megvizsgálni.

Egy nagyobb fúziónak csak akkor volna értelme, ha az a kapacitások leépítésével járna.

Ezt a feladatot mindenkinek magának is el kell végeznie, ehhez nincs szükség fúzióra. A jövő évtől egyetlen íves ofszet gépgyárunk lesz, tíz évvel ezelőtt még öt gyárunk volt a Rajna-Majna vidéken. Ez a gyár Offenbachban képes ugyanarra a kapacitásra, mint korábban az öt együttvéve. Ez egy nagyon hatékony gyártó részleg.

Hogyan kívánnak élni új pénzügyi játékterükkel?

Mind regionális értelemben, mind termék kínálatunkban vannak fehér foltok.

Azaz?

Érdeklődünk egyebek között egy digitális nyomtatási kooperáció iránt. Ez az üzletág egyre inkább kiegészíti az ipari méretű nyomtatást, és itt mind ez ideig nem vagyunk jelen. Emellett a fejlődő országokban is szeretnénk az üzletünket kibővíteni. Ez is egy fehér folt számunkra, és itt is szeretnénk együttműködő partnereket találni.

Együttműködésről beszél. Vásárlásra nem gondolnak?

Egyelőre együttműködésre törekszünk.

A tevékenységüket, mint integrált nyomdagép csoport kívánják bővíteni. Ez nem túlhaladott üzleti modell?

Nem, erősen hiszünk üzletágunk jövőjében.

Visszatér a nyomdaipar a válság előtti szintre?

Nem gondolom. Szervezetünket és kapacitásainkat a 2007-es szint 70-80%-ára korrigáljuk. Akkor éppen 2 milliárd Euró forgalmat értünk el, a jövőben kevesebb, mint 1,4 milliárddal már nyereségesnek kell lennünk.

Ehhez elegek a már bejelentett megtakarítási intézkedések?

Jelenleg átlagos kapacitás kihasználtságunk 50 százalék körül mozog, ez hosszabb távon nem elegendő. Nem csökkenthetünk azonban egyszerűen fele kapacitásra, ez nem volna értelmes stratégia. Az íves szegmensben például az alkalmazottak számát egyharmaddal csökkentjük, a termelésben az új célkapacitásra rendezkedünk be, és az eltérést rövidített munkaidővel hidaljuk át. Egy évvel ezelőtt a manroland-nak 9000 alkalmazottja volt, jelenleg 8000-nél tartunk, és körülbelül 7000-re fogunk zsugorodni. Emellett természetesen sokat segít nekünk a rövidített munka kiterjesztése. Úgy gondolom, ezek az intézkedések elégségesek lesznek.

Látható már a vége a rossz megrendelési helyzetnek?

Nyár óta növekedett a projektjeink száma, de nem számolok lényeges pozitív változással. 2010-ben a 2009-es szinten fogunk maradni. Másfelől nem gondolom, hogy az alá fogunk menni. Az üzlet egy alacsonyabb szinten stabilizálódott, különösen az amerikai piac helyzete nehéz.

Hogyan ítélik meg legnagyobb konkurensüknek, a Heidelberg-nek nyújtott 850 millió Eurós állami segítséget?

Mielőtt egy exportáló ország hagyja, hogy fontos iparágai összeomoljanak, az államnak joga megfontolni, hogyan építhet hidakat. Sok közepes vállalkozás is érintett. A hihetetlen fejlemények tükrében ez rendben van. Végül is a Heidelbergnek a kamatokat meg kell fizetnie.

Önök is gondoltak állami segítségre?

Igen, de tulajdonosaink támogatásának köszönhetően ez nem téma.

Mennyire heves az árharc mindeközben az iparágon belül?

Az ágazatban mindig nagy volt a verseny. Inkább veszítünk egy megrendelést és csökkentjük a kapacitásunkat, minthogy nagyobb kockázatot jelentő modelleket kövessünk. Ez a megközelítés jó eredményeket hoz.

Menyire fontos a nyomdaipar egy olyan világban, ahol egyre inkább online kommunikálnak?

Azok, akik a nyomtatásban nem látnak jövőt, nem tudják, miről beszélnek. Az online mindig egy kiegészítés. A nyomtatás olyan platformmá alakul, amit ki kell egészíteni online és mobil tartalmakkal. A szűklátókörűeknek problémáik lesznek. A nyomtatás diverzifikálódik, de nem tűnik el.

Ez szépen hangzik, de kinek hiányzik a Quelle katalógus?

A nagy katalógusokat fel fogják osztani több célcsoport részkatalógusaira. Ez még további lehetőséget is jelent számunkra. A mélynyomástól a tekercs-ofszet felé haladunk, a mi feladatunk, hogy ügyfeleink számára a költségeket csökkentsük és növeljük a rugalmasságukat. A nyomtatás biztosan nem gyorsan növő piac, de nem is áll a kihalás szélén.

Szóval lesz még tíz év múlva jelentős nyomdagépipar Németországban?

Ebben biztos vagyok.

Az interjút Bernd Freytag és Holger Paul készítették.


Hírek